Az eredményesség, a teljesítmény relatív fogalom. A vállalatok a környezethez való alkalmazkodásuk sikerét mérik vele. Az alkalmazkodásnak több rétege van.

A kontrolling alapvetően az alkalmazkodás eredményességét van hivatva biztosítani, javítani. A kontrolling hatásos működtetésének egyik legnagyobb akadálya pontosan annak komplexitása: nevezetesen az, hogy a kontrolling alkalmas eszközök, alkalmas technológiára támaszkodó alkalmazása emberi együttműködésen alapuló alkalmas szervezetben. Egyszerűnek tűnik máshol bevált eszközökről vagy információtechnológiai megoldásokról elvontan beszélni, de elég nehéz feladat egy élő szervezet működési módját, törekvési rendszerét úgy átalakítani, hogy törekvései valóra váltását segítő integrált irányítási és együttműködési mechanizmust vezessünk be. Nem kell a tökéletességre törekedni: a finanszíroztató és a lehetőségek/adottságok figyelembe vételével az elfogadható megoldási változatok közül a legjobb megvalósítására kell törekedni és ezt a fejlesztési ciklust bizonyos időközönként fejlettebb szinten meg kell ismételni (fejlesztési spirál). A kontrolling mechanizmus kiépítése nem egyszeri, hanem folyamatos fejlesztési folyamat, amely hozzásegít ahhoz, hogy egy-egy fejlesztési ciklus eredményeként egyre jobb irányítási mechanizmussal rendelkezzünk.

Kontrolling mechanizmusunk (ábra) kialakítása érdekében meg kell válaszolnunk az alábbi kérdéseket:

• Van-e kontrolling koncepciónk, kontrolling víziónk?
• Vállalati folyamataink megfelelnek-e ennek a koncepciónak?
• Képesek vagyunk-e a valóságbeli eseményeket, hatásokat a kontrolling koncepciónak megfelelő bontásban és mélységben leképezni?
• Képesek vagyunk-e a valóságbeli folyamataink állapotváltozásait, eredményeit, következményeit előre jelezni a tényekkel összemérhető formában?
• Elegendő pontosságú-e a kontrolling rendszerből kapott visszacsatolás ahhoz, hogy a valóságos folyamatokba ennek alapján beavatkozzunk?
• Van-e kényszerítő mechanizmus a jobbító beavatkozásokra?
• Kell-e finomítani, javítani kontrolling koncepciónkon, mechanizmusunkon?

A kontrolling koncepció a kontrolling mechanizmus kialakításának gyakran rejtve maradó dimenziója. Maga a kontrolling kialakítás egy változtatás-menedzselési feladat, amelynek bevált forgatókönyvei vannak. Számos eszköz, technika, informatikai megoldási elem, máshol bevezetett példa áll rendelkezésre. Látszatra szakszerű projektek állíthatók össze az előbbi elemek kombinálásával. Adott környezetben, adott vállalatvezetői törekvések mellett tényleges teljesítményjavulást eredményező kontrolling mechanizmust a kontrolling koncepció nyílt megtárgyalása és elfogadása nélkül aligha remélhetünk. Ezért a továbbiakban erre fókuszálunk.

A kontrolling koncepcióban (vízióban) választ kell adnunk a következő kérdésekre:

• Mit kívánunk látni, előre jelezni, befolyásolni a valóságban?
• Mi a megcélzott felbontóképesség?
• Megoldott-e a visszakövethetőség a valóság felé?
• Megoldott-e a jövő (törekvésváltozataink várható hatásainak) és a múlt (tevékenységeink tényleges következményeinek) zökkenőmentes összekapcsolása, összevethetősége?
• Megoldható-e az informatikai kiszolgálás?
• Biztosítható-e a felelősségi centrumok kialakítása, az eszközök, a technológia és a szervezet (a résztvevő vezetők és munkatársak) összehangolt egysége?